Az egyszeri nyelviskola igazgató blogja

Honlapunk visszatérő látogatói tavaly ősszel hallhattak arról a lehetőségről, melynek keretében egy németországi cég, a HBS Elektrobau megbízásából 12 hallgatót ingyenesen tanítottunk meg németül, hogy aztán Németországba kiutazva villanyszerelő képzésen vegyenek részt és ennek elvégzése után munkát is vállalhassanak.

A tavaszi időszak a TELC vizsgahelyek életében elég "pörgős" évről-évre. Nagyon sokan várnak az érettségi évéig a nyelvvizsga megszerzésével. Ezzel kapcsolatban számos kérdés merül fel a felvételizni szándékozó végzősben:
 
1. Mikor nyelvvizsgázzak?

Már hónapok óta folyik a vita a közoktatási és a felsőoktatási törvény körül. Az utóbbival kapcsolatban nemrégiben felmerült egy javaslat: átmeneti időszakra a felsőoktatási intézmények tehessék lehetővé hallgatóiknak a diploma megszerzését nyelvvizsga nélkül is.

Uborkaszezon lévén, a sajtó örül minden érdekes hírnek, információnak. Nos úgy tűnik, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete gondoskodott egy igazán érdekes témáról:

Nyakig vagyunk a gazdasági válságban, ezt kár tagadni. Az emberek erre persze nem egyformán reagálnak. A válság elején a környezetemben sokan nem akartak tudomást venni a tényről, azt mondogatták, hogy amit nem veszünk tudomásul, az nincs is. Természetes reakció, de ezen a fázison már túljutottunk, és talán ezek a korábbi tagadók azok, akik a leginkább megrettentek a most már tagadhatatlan ténytől.

Joggal mondhatja, micsoda kérdés: ki kell menni külföldre. Na persze. De mi van akkor, ha anyagi okok, a család, a munkahely vagy más miatt ezt nem teheti meg?

Találtam egy weboldalt, aminek a koncepciója igencsak szimpatikus. Az oldal szerkesztője így ír céljairól:

A fenti kérdést gyakran teszik fel a hallgatók nekem. Mit mondjak, nem egyszerű a válasz...

Ilyenkor általánosságban azt szoktuk mondani, hogy a nyelvtanuló tudásprofilja a leglényegesebb a választásnál.

Az igazi töréspont egyébként nem is az egyes konkrét vizsgák között, hanem az úgynevezett egynyelvű és kétnyelvű vizsgák között van.

A fenti kérdést két pulyka filozofikus beszélgetését felidéző kedvenc állatviccemből vettem. De hogyan kapcsolódik ez a nyelvtanuláshoz?

Egyszerűen: hallgatóink egy részének "csak" a nyelvvizsga a célja (persze ez sem kevés). Ha megszerzik a hőn áhított papírt, utána a megszerzett tudás szép lassan elkezd kopni. Ugyanakkor egyre többen vannak azok a tanulók, akik tényleges, használható nyelvtudást szeretnének, nem/nem csak papírt.

A nyelvvizsgázók egy része leküzdhetetlen akadálynak érzi a levélírást. A TELC vizsgák során mi is rendszeresen találkozunk ilyen hallgatókkal és persze sikeresekkel is.

Nemrégiben alkalmam volt a frankfurti TELC központ illetékesének álláspontját meghallgatni a nulla pontos levelekkel és a levélírás rejtelmeivel kapcsolatban. Mit mondjak, elég tanulságos volt...

Hazánk sajnos "papír ország". Mit is jelent ez? Bizonyos tudás, képesség, készség meglétét nem ezek mérésével ellenőrzik, hanem különféle papírok bemutatásával lehet bizonyítani. Ilyen papírrá devalválódik a nyelvvizsga is, ami nagy baj.

Miért is? Mert ha a a felvételi többletpontok vagy diploma megszerzéséhez nélkülözhetetlen ez a papír, akkor a nyelvvizsga letételét kényszerként megélők gyakran hoznak irracionális döntéseket.