A szülők nehezményezik, hogy nyelvvizsga kell a diplomához

Uborkaszezon lévén, a sajtó örül minden érdekes hírnek, információnak. Nos úgy tűnik, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete gondoskodott egy igazán érdekes témáról:

"A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint etikátlan, hogy a felsőoktatási intézményekben az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy alapképzésben középfokú "C" típusú nyelvvizsgát tett - közölte Keszei Sándor, az MSZOE elnöke." - olvashatjuk a www.hirszerzo.hu hírportálon.

Az állásfoglalás az elmúlt pár hétben bejárta a hazai sajtót. Nem véletlen, hogy azóta sokan nyilvánultak meg ezügyben, hiszen számos kérdést feszeget az állásfoglalás. Az viszont sajnálatos, hogy jogos észrevételek keverednek hajmeresztő felvetésekkel.

Amivel egyetértek: "Keszei Sándor szerint egyértelmű, hogy a sikeres nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű emeltszintű nyelvi érettségi pontszám elérése nagyban függ a családok anyagi helyzetétől, a szülők iskolázottságától, a tanuló lakóhelyén levő iskolai nyelvoktatás színvonalától és a gyermek (tanuló, hallgató) egyéb helyzetétől." - mondjuk én inkább úgy fogalmaztam volna, az igazi baj az, hogy a nyelvvizsga kimeneti követelmény a felsőoktatásban, de a nyelvvizsgához vezető út nem biztosított.

Nem biztosított, mert a közoktatás rendszerszerűen nem képes az érettségiig tömegesen hozzájuttatni a diákokat a nyelvvizsga szintet megközelítő nyelvtudáshoz. Ráadásul sokszor a jobb középiskolák - akik a statisztikáikra nagyon büszkék - amikor számot adnak arról, mennyi végzősük rendelkezik nyelvvizsgával, gyakran más tollával ékeskednek. Miért is? Mert ez sokszor legalább annyira múlik a szülő anyagi áldozatán, mint a középiskola nyelvóráin. Nekünk is számos középiskolás hallgatónk van évről-évre, még akkor is, ha egyes nyelvtanárok sportot űznek abból, hogy diákjaikat lebeszéljék a nyelviskolában való tanulásról...

Ami viszont hajmeresztő: a következtetések és megoldási javaslatok. A kedvencem az a javaslat, mely szerint a mai - a felsőoktatási intézményektől független - nyelvtudás mérés helyett térjenek vissza a "tanszéki nyelvvizsgák" rendszerére, ami az objektivitásnak még az illúzióját is megszüntetné.

Miért mondom ezt? Napjainkban a felsőoktatás meglehetősen túlpiacosodott, az azért elég komolytalan, hogy az idei tanévben a jelentkezettek 74 %-át fel is vették. Biztosan legyinteni fognak páran - főleg a fiatalabbak -, de amikor én érettségiztem, egy korosztályból csak 15-20 %-ot vettek fel... Szóval: a felsőoktatásban a cél a minél több hallgató "megszerzése". Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a velük szemben támaszott követelmények nem túl magasak. (Szoktuk mondani: az egyetemi hallgató olyan, mint az elektromos áram; mindig a kisebb ellenállás irányába halad... :)). Így a felsőoktatási intézmények motiválva vannak arra, hogy a "tanszéki nyelvvizsga" ne jelentsen leküzdhetetlen akadályt még a nem túl acélos nyelvtudással rendelkező hallgatóknak sem.

Ez a hozzáállás nagyon rokon azzal, amikor a szülő felháborodva jelenik meg ügyfélszolgálatunkon, hogy gyermeke csak 5 ponttal maradt el a sikeres nyelvvizsga pontszámtól. Ilyenkor aztán felmerül sok-sok kifogás a nehéz feladatokról, és sok minden másról, de azt még egyszer sem hallottam, hogy a gyerek nem készült fel eléggé. Nagyon rossz ez a megközelítés, mert arra neveli a gyerekeket, hogy sikertelenség esetén keressenek kifogásokat, okolják a külső körülményeket.

Sajnos erre a magatartásra emlékeztet engem a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének problémafelvetése is. Azt próbálja sugallni, hogy idegennyelv-tudást elvárni egy diplomástól valamiféle extrém követelmény, közben pedig sorban jelennek meg az adatok, tanulmányok arról, mennyire siralmas a magyar lakosság idegennyelv-tudása. Ha valamit, hát a közoktatásban zajló idegennyelv tanítás színvonalának sürgős javítását kellene inkább számonkérni, követelni, nem újabb könnyítésekkel szaporítani a teljesítmény és felkészültség nélkül megszerzett - az adófizetők pénzéből finanszírozott - értéktelen diplomák számát...

Ha véleménye van erről a problémáról, ossza meg velünk! Szóljon hozzá (regisztráció és utána bejelentkezés szükséges)! A www.hirszerzo.hu cikkét itt olvashatja el.

Sziasztok! Ha már a

Sziasztok!

Ha már a diákon múlik, hogy teljesít e vagy nem, akkor legalább sokat segítene ha megnézhetném mit rontottam el a vizsgán nem pedig csak pontokat látnék, mert elvégre a hibákból tanul az ember, ja és arról nem is beszélve, hogy amennyibe egy vizsga kerül azért a pénzért nem nézhetem meg.Igaz egy nyelviskolának ez nem lesz zsánere amit írok, de rengeteg pénzbe kerül mind egy nyelvtanfolyam és mind egy vizsgadíj is.Én azt érzem a szorgalom mellett az emberekkel játszanak és még a bőrt is lehúzzák róluk anyagilag.Ha pár száz forintokat kéne fizetni érte, akkor szívesen eljárogatnék én nap mint nap vizsgázgatni egyszer csak sikerülne.

Tapasztalat:

Lévay kollégiumba írásbeli vizsga. Kérdeztem valamit és megszóltak, hogy nem tudom a vizsgapapírt kitölteni, mire kiderült, hogy sokan harmadszorra mentek vizsgázni. Számomra fura a nyelvvizsgára járó emberek létszáma és a sikeres nyelvvizsgát tett személyek létszámának aránya.

Ha valaki olvassa kérem válaszoljon, mert kíváncsi vagyok, hogy csak én vagyok ilyen naív vagy valóban nem készülnek az emberek egy 30 000 Ft-os nyelvvizsgára.

Bizony, azok a '80-as évek

Krisztasszal csak egyet tudok érteni. Sajnos az én generációm még a 80-as évek első felében végezte a középiskolát és csak az oroszt nyomatták. Magának az idegennyelv-tudásnak se látszott sok haszna tizenéves fejjel (és nem is nagyon volt kultusza...).

Aztán felnőtt fejjel kellett behozni a lemaradást, ami korántsem volt olyan könnyű, mint akkor tanulni, amikor nincs más dolga az embernek...

nyelvvizsga

Elolvastam a hirszerző cikket, szerintem az sem jó, ha a kétszintű nyelvi érettségi megfelelő a befejezéshez, mert ezt a tanár nagyba befolyásolhatja...

Én sem értek egyet a nyelvi követelményhez, hiszen hiába írják álláshirdetésben, hogy angol és/vagy német, felvétel után nem 100%, hogy használni is kell...

A középiskolai nyelvi oktatás siralmas, nem osztályonként kellene indítani nyelvórákat, hanem ott is, mint az egyetemen, ki, milyen szintről jött az általánosból, és oda besorolni. Legalább megismerik az évfolyam többi diákjait a tanulók... Tágul a látókörük.

Ha végzés után nincs nyelvvizsga, majd megszerzi, már nem 1980-90-et írunk, amikor még híre hamva sem volt a nyelvvizsga követelménynek...